Az augusztus 20-ai városi ünnepség a színházteremben
A hagyományos augusztus 20-ai városi ünnepséget a Nagy Gáspár Kulturális Központ színháztermében tartották, ahol ünnepi beszédet Tóth Balázs polgármester mondott, majd Marcell atya megáldotta az új kenyeret. A Hegyhát Vidék Vagyonvédelmi Közalapítvány Kuratóriuma a „Hegyhát Vidék Rendjéért” Díjjal a Vasvári Rendőrkapitányság eredményes munkáját ismerte el. Szilvágyi Tibor, a Hegyhát Vidék Vagyonvédelmi Közalapítvány Kuratóriumának elnöke a „Hegyhát Vidék Rendjéért” Díjjal járó oklevelet és emlékplakettet adott át a Vasvári Rendőrkapitányság képviseletében jelen lévő Bazsó Ernő rendőr alezredesnek, rendészeti osztályvezetőnek. Ezt követően elismerő oklevelet és pénzjutalmat nyújtott át Gérnyi Attila járőrparancsnoknak.
Államalapító Szent István királyunk ünnepén a Himnusz elhangzása után az esemény narrátora, Németh Anita köszöntötte Tóth Balázst, Vasvár város polgármesterét, Tauszné Vincze Edit, a Vasvári Járási Hivatal vezetőjét, P. Ghie Marcell atyát, plébánost, valamint Szilvágyi Tibor nyugalmazott rendőrkapitányt, a Hegyhát Vidék Vagyonvédelmi Közalapítvány Kuratóriumának elnökét, s Vasvár Város Önkormányzata képviselő-testülete tagjait.
P. Ghie Marcell atya kenyérszentelése után Németh Anita Tűz Tamás: Szent István király című versét mondta el. Majd ünnepi beszéde megtartására Tóth Balázs polgármestert kérte fel.
A város első embere kiemelte: emlékezzünk államalapító királyunkra, Szent István királyunkra, aki elvitathatatlan jelentőségű életművet hagyott hátra, mely kivívta a jelenkor elismerését. Szólt arról, hogy István király nehéz helyzetben vette át a kormányzást. Olyan kérdésekkel kellett szembenéznie, amelyek a magyarság sorsát évszázadokra meghatározták. Kelet, vagy nyugat? István és Koppány élet-halál harcában például ez a kérdés is meghatározó volt. Kettejük küzdelmének nem csupán az volt a tétje, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem el kellett dönteni: bizánci, vagy európai erősödés felé orientálódunk. A Kárpát-medencében létrejött állam két nagyhatalom közé ékelődött. Dönteni kellett: Bizánc, vagy Róma! Ma már nincs kétség afelől, hogy István király jó válaszokat adott. Ezer év után is itt vagyunk a Kárpát-medencében. Hatalomra kerülésével megszűnt a bizonytalanság az országban. Megszervezte az udvari adminisztrációt, megkezdte a pénzverést, kivetette az adókat, szigorú törvényekkel biztosította a magántulajdonhoz való jogot, megszüntette a vérségi alapon felépült társadalmi rendet, új, területi alapokra helyezte a közigazgatást, bevezette a vármegye rendszert. Ebben Vasvár kiemelt szerepet kapott: megyeszékhellyé emelte városunkat. Hangsúlyozta: Szent Istvánra ne mint távolba vesző történelmi alakra emlékezzünk, hanem egy olyan emberre, akinek mondandója van a mai kor számára is. Figyeljünk gondolataira, s ha lehet: találjuk meg valódi értelmüket!
A polgármester István Imre fiához írt intelmeiből idézett gondolatokat: „?senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberek fölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod. Ettől óvakodva az erényed szabta mértékkel irányítsd az ispánok életét, hogy vonzalmaddal felövezve a királyi méltósághoz mindig háborítatlanul ragaszkodjanak, hogy uralkodásod minden tekintetben békés legyen.” Hozzáfűzte: ezek a szavak emberi nagyságról, bölcsességről árulkodnak. Szent István a békét kereste, nem keverte össze az erőt az erőszakossággal. Következetesen és igazságosan járt el. A törvényt mindenkivel betartatta, a jogszabályokat nem saját szűk köreire szabta. Stabil viszonyokat teremtett. Nem ütközött meg öncélúan senkivel, tudott kompromisszumot kötni, miközben szót értett a külföldi nagyhatalmakkal. II. Henrik uralkodása alatt végig békében és jó viszonyt ápolva éltünk a kor legnagyobb hatalmával, a Német-római Birodalommal. Ám a császár halála után, az őt követő II. Konrád hadat üzent hazánknak, habozás nélkül használta erejét. Nekünk, kései utódoknak az a rendeltetésünk, hogy megvédelmezzük mindazt, amit „szentistváni” örökségnek nevezünk. Küzdeni kell magyarságunkért és az európai kereszténységért! Magyarország helyzete nem változott ezer év óta. Kelet és nyugat határán állunk. Napjainkban ismét a végvári feladatok jutnak nekünk: védeni az országot és Európát a bevándorló néptömegektől. A kereszténységi segítségnyújtás nem írhatja felül a felelősséget gyerekeinkért, magunkért, utódainkért, megmaradásunkért.
Tóth Balázs így zárta le ünnepi beszédét: Adjon az Isten nekünk egy nyugodtabb, rendezettebb élethez vetett hitet! Hitet ahhoz, hogy meg tudjuk teremteni magunknak és utódainknak a jólétet és a békességet. Hitet ahhoz, hogy a határainkon innen és túl élő magyarok egymásra találnak. Majd Nagy Gáspár Symphonia Ungarorum című verséből idézett: „Mert az a kéz /erős is volt/de imára/- s át a mába -/hídként hajló/szent lett/és sohasem/részre hajló/ügyeiben/magabízó/Istenére/támaszkodó.”
Az ünnep fényét emelte Farkas Anikó, a Vasvári Zeneiskola tanára előadásában eladott Beethoven patetikus szonátájának első és második tétele.
Ezt díjátadó követte:
A Hegyhát Vidék Vagyonvédelmi Közalapítvány Kuratóriuma 2013. évben „Hegyhát Vidék Rendjéért” Díjat alapított. A díj azon személyek és szervezetek számára adományozható, akik a lakosság érdekében a közrend, közbiztonság, tűzoltás, katasztrófavédelem terén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki. Ez év májusi ülésén a Közalapítvány Kuratóriuma úgy határozott, hogy „Hegyhát Vidék Rendjéért” Díjjal a Vasvári Rendőrkapitányság eredményes munkáját ismeri el, valamint a kapitányság állományából egy személynek a vagyonvédelem terén nyújtott kiemelkedő tevékenységéért pénzjutalmat adományoz.
A Vasvári Rendőrkapitányság feladatait Vasváron és a Hegyhát 22 településén látja el, kiemelt figyelmet fordítva a súlyos bűncselekmények felderítésére, visszaszorítására, az állampolgárok biztonságérzetének megóvására. Eredményes munkájuknak köszönhetően a kapitányság illetékességi területén a bűncselekmények száma évek óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A nyomozási eredményesség fokozatosan nő. Tevékenységük teljesítése során igyekeznek a lakosság igényeihez, elvárásaihoz is igazodni. A Vasvári Rendőrkapitányság bűncselekményt elkövetőkkel szembeni törvényes, hatékony fellépéseinek, eredményes megelőző és felderítő munkájának köszönhetően Vasváron és a környező településeken a közrend, közbiztonság szilárd, a közterületek rendje jó, az állampolgárok biztonságérzete stabil. Szilvágyi Tibor, a Hegyhát Vidék Vagyonvédelmi Közalapítvány Kuratóriumának elnöke a „Hegyhát Vidék Rendjéért” Díjjal járó oklevelet és emlékplakettet adta át a Vasvári Rendőrkapitányság képviseletében jelen lévő Bazsó Ernő rendőr alezredesnek, rendészeti osztályvezetőnek. Ezt követően elismerő oklevelet és pénzjutalmat nyújtott át Gérnyi Attila járőrparancsnoknak.
Gérnyi Attila címzetes rendőr törzszászlós a vasvári kapitányság járőrállományának egyik meghatározó tagja. 2008. január 1-jétől teljesít szolgálatot Vasváron, mint járőr, majd szolgálati előmenetelének köszönhetően jelenleg járőrparancsnok beosztásban. Feladatait példaértékű elhivatottsággal, kimagasló szakértelemmel, jogszerűen, pontosan végzi. A szakmai feladatellátáshoz szükséges elméleti, gyakorlati tudása kiemelkedő színvonalú. Tevékenységére a megbízhatóság, a konstruktív és aktív hozzáállás a jellemző. A vasvári kapitányság eredményességéhez, a közrend, közbiztonság fenntartásához kimagasló szinten hozzájárul.
Az ünnepi rendezvény a Szózat felhangzása után a Szarvassá változott fiú című díjnyertes film premier előtti vetítésével zárult.
Simon-Németh Adél
