Nyáresti csodaként kinyílt egy rongyoszsák a Castrumon: a színes textilcsíkok merész játékba kezdtek, formát öltöttek, s „festménnyé” lettek. A játékhoz kellett a művész: Keresztes Zsuzsa, ahogy önmagát nevezi „rongyképész”.
A budapesti alkotó tárlata június 10-én, Vannak Vidékek címmel nyitotta meg kapuit a Nagy Gáspár Kulturális Központban.
Míg májusban a Castrum Galéria látogatói Harsányi Zsuzsanna képeit csodálva a „fényeken tehettek sétát”, a kulturális központ júniusi tárlata Keresztes Zsuzsa rongyokból alkotott különleges, festményhatású képeivel a színek világába kalauzol. Az ellentétek tárházát az Üss a hasadra! Színpad közreműködésével nyitották meg a szervezők, majd a kiállítás is felfedte titkait.
A tárlatot Kovács Tilda, a kisváros polgármestere nyitotta meg. Mint mondta: különleges sejtelmessége, mondhatni misztikuma van annak a világnak, amit a művész kifejez. Keresztes Zsuzsa – egy olyan világban, amely arra ösztönöz, hogy vedd meg és dobd el – a számunkra értéktelen rongyból valódi csodát teremtett. Azok az ellentétek, melyek között mindennapjainkat éljük, megjelennek ezeken a képeken is: a modern technika világában elcsodálkozhatunk azon, hogy egy-egy apró rongydarabból milyen meghökkentő kincset lehet létrehozni. Az ellentétek közé sorolható az a különleges mód is, ahogy a rongyképek bemutatják a fény és az árnyék játékát.
Keresztes Zsuzsa már tizenhárom évesen a Márffy Ödön által alapított Képzőművészeti Szabadiskolában Szegedi Dobó Illés és Bagi Jenő tanítványa volt. A következő években szakmai vizsgákat tett, mint intarziakészítő, keramikus, műszaki rajzoló és reklámpropagandista, mellette méterárut tervez, fest, épület-maketteket készít. A keramikus szakmát B. Várdeák Ildikónál gyakorolja. Főleg figurális és szobrászati témák érdeklik, beruházási munkákban is részt vesz. A Magyar Televízióban és színházakban ornamentikákat, szobrokat, színházi díszleteket készít, a jelmezkészítés és a maszkok világában dolgozik.
A rongyképek készítése 1995-ben jelenik meg az életében. – Egyik fiam az Őrségben él, másik pedig Pesten színházi ember (koreográfus-rendező), s az ő egyik darabjához kellett egy lapozható kis bábszínházat elkészíteni. Úgy gondoltam, hogy a meseképeket nem megfestem, hanem az otthon lévő anyagokat felhasználva színes rongyokból formázom meg. Ennek sikerén felbuzdulva, téli estéken a fekete-fehér ceruzarajzaimat is elővettem és azokat átalakítottam rongyképpé – emlékszik vissza a művésznő, majd hozzáteszi: így lassan, minden, aminek alapja a rajzolás volt, lassan átalakult, színt öltött, s 1996-ban megszületett az első rongyképeket felvonultató kiállításom.
Keresztes Zsuzsa alkotásait azóta itthon és külföldön számos egyéni és csoportos tárlaton bemutatták, mint mondja, alkotásainak híre „szájhagyomány útján terjed”, gyakran számára ismeretlen helyekre ismeretlen emberek invitálják: így született meg a vasvári kiállítás is.
A rongycsodák tárlata június 29-ig látogatható, a kiállított alkotások megvásárolhatók.
-vv-
