Húsz perc góliszony…
Exclusive Change Vasvár-VSE – Veszprém Peton KC 20:21 (13:13)
Vasvár, 200 néző, NB I/B-s női kézilabda mérkőzés
Exclusive Change Vasvár-VSE:
1)Kollár Éva (1)
3) Matetits Gabriella (1)
4) Szakonyi Móni (-)
5) Elena Golovko (4)
6) Szondy Noémi (-)
7) Szondy Kitti (-)
8) Németh Diána (1)
9) Szalai Mariette (3)
10) Zsohár Móni (4)
12) Vízvári Tímea kapus
13) Utasi Ágota (5)
16) Szabó Hedvig kapus
19) Kovács Katalin (-)
22) Nagy Anikó (1)
Edző: Fancsali Ferenc
Veszprém Beton KC:
13) Horváth Viktória (3)
8) Koszorús Katalin (1)
12) Kovács Ildikó kapus
10 Németh Gáborné (4)
15) Virág Erika (2)
19) Weigel Zita (1)
5) Szabadfi Ágnes (3)
1) Baranyai Bettina kapus
9) Ohr Klaudia (-)
2) Szekeres Kinga (2)
4) Németh Krisztina (4)
3) Kerekes krisztina (1)
7) Molnár Réka (-)
Edző: Németh Gábor
ELSŐ FÉLIDŐ
Ragyogó startot vett a Vasvár NB I/B-es női kézilabda csapata, a Pécs otthonából két ponttal térve haza. Ez a győzelem nagy lehetőséget, a tabellán a harmadik helyre történő felkapaszkodással kecsegtetett. Ám ehhez le kell(ene) győzni a Veszprém együttesét. A királynék városából érkező vendégek azonban másként gondolták. Királyi, sőt fejedelmi játékkal ajándékozva meg lelkes szurkolóikat, akik elkísérték őket Vasvárra, az Exclusive Change Vasvár-VSE elleni találkozóra. A veszprémiek – távirati stílusban fogalmazva – jöttek, láttak, lőttek és győztek. MiI pedig vergődtünk. A Nagy Anikó átlövőre épülő Vasvár játéka úgy indult, ahogyan azt megszoktuk az elmúlt években. A 30. másodpercben Anikó gyilkos átlövésével szerzett vezetést a Vasvár, majd Németh Diána folytatta a gólgyártást, s a 3. percben már 3:1-re vezettünk.
Ám a vendégek a vonalvédekezés helyett Nagy Anikó kikapcsolására épülő egész pályás letámadást alkalmaztak. Ezzel sikerült széttördelni a hazai csapat támadó játékát, amely már ekkor túl statikusnak, átláthatónak és főleg lassúnak bizonyult. Nem tudtunk felpörögni, majd amikor Nagy Anikó kivált, ez a fogyatékosság még inkább kiütközött. Az Elena Golovko, Németh Diána páros lassúsága több mint feltűnő bolt, miként az ebből következő széljáték hiánya is, ami elsősorban abból adódott, hogy a csapat képtelen volt leindításból felpörögni, a védelmi fal mögé kerülve gólt szerezni. Beállóst elvétve sem láttunk a Vasvárban, az átlövők pedig ritmushibával, s főleg gyámoltalan támadójátékkal vétették észre magukat. Miért írandó le ez a hiba? Mert könnyen orvosolható. Csak ahhoz rendnek kell lenni a fejekben, edzésen, s főként mérkőzésen. Ezen a szombat estén a Veszprém volt az a csapat, amelyik ezen elvárásokat maradéktalanul teljesítette. Németh Gábor csapata óriási elánnal, a játékosok testi épségüket sem kímélve játszottak. Ha kellett párharcot nyertek, ha kellett faultoltak (időben!), kitűnő ritmusérzékkel váltottak tempót és pörögtek fel.
Nagy Anikó kiválása után jött az első hidegzuhany. A Veszprém – miközben Fancsali Ferenc edző azon fáradozott, hogy a csapat változó felállásban, Anikó nélkül is ütőképes legyen -, a Veszprém meglépett. Felpörögtek a körülményes hegyháti csapat hibáiból és rossz védekezésének köszönhetően. Előbb egyenlítettek (3:3), majd a vezetést is megszerezték (3:4). A Vasvár – az időkérésnek köszönhetően összekapta magát, s úgy tűnt, sínre kerül a támadójáték. A két együttes fej-fej mellett haladt, felváltva estek a találatok. A 10. percben egy fifikás ejtésnek köszönhetően 4:3-ra vezettünk, majd egy perc múlva ismét vasvári gólnak örülhetett a helyi publikum. A 23. percben (10:10), újabb három perc hazai gólképtelenség, majd hidegzuhany, veszprémi vezetéssel, egy parádés Utasi Ágota góllal egyenlítettünk még ugyanabban a percben, azután egál (12:12), gyors átjátszással a veszprémi Szekeres Kinga szerez vezetést, amit sikerül kiegyenlítenünk még a félidő vége előtt.
MÁSODIK FÉLIDŐ
A második félidő kezdete a vasváriak szempontjából felért egy rémálommal. Az történt a pályán, amit a vendégek akartak. Kitámadtak, területet védtek, jól bírták erővel ezt az „iszapbirkózást”, ami góliszonyt hozott számunkra. A 23. percig összesen 2 gólt lőttünk. Még a hétméterest is kihagytuk. Ez mindent elárul a vasvári csapatjáték csődjéről. Körülményes, lassú, szellemtelen játék, keresztmozgás, betörések, védelmi fal széthúzása, átlövések nélkül. Ha olyan oktatófilm forgatására kérik fel Fancsali mester tanítványait, hogy miként kell játszani az eredménytelen kézilabdát, akkor sem sikerül ennyi bakit összehozni. A „hajó” pedig szép lassan elment. Ekkor már 6 góllal vezetett a Veszprém, s azon a képzeletbeli hajóról egy-egy találatot követően Horváth Viktória, Németh Gáborné és Németh Krisztina integetett felénk. A mi hajónkat pedig sodorta az ár, vele sodródott a csapat is. A görcsös birkózásból csak a második félidő hajrájában ocsúdtunk fel. Vízvári Tímea beállása plusz doppingként hatott, néhány bravúros védése erőt adott a társaknak. Felpörögtünk, s feljöttünk az utolsó előtti percben 21:20-ra. A közönség is űzte helyi kedvenceit, miként a Veszprém kitűnő szurkolótábora is övéit. Még maradt 40 másodpercnyi támadóidő, ám az utolsó támadást elbakiztuk, így a későn indított hajrá nem hozta meg a várt eredményt. A végeredmény: Vasvár – Veszprém 20:21.
A mérkőzés lefújását követően a pályán mérhetetlen öröm a vendégcsapatnál, öröm a vendégszurkolók körében, akik úgy éltették kedvenceiket, mintha legalább az IHF-kupát nyerték volna el, holott „csak” csatát nyertek. Szépségtapasz, hogy a hazai közönség mindettől függetlenül is megtapsolta kedvenceit, akiket – ebből a gesztusból is látszik – mérhetetlenül szeretnek. Ez a sportszerűség kell, hogy erőt adjon már a következő edzésre, sőt az idegenbeli mérkőzésre is.
Fancsali Ferencnek lesz dolga bőven. A tavaszvirágzás a pécsi győzelemmel egyelőre tiszavirág életűnek bizonyult? Elsősorban azért, mert a sztárok egységére épülő együttesnél a kieső klasszist, Nagy Anikót fiatalabb, tapasztalatlanabb játékossal kell(ene) pótolni, s a csapatnak együtt kell(ene) felpörögnie minden egyes mérkőzésen. Ezért a tüdőkből ki kell fújni a fáradt levegőt, venni egy nagy lélegzetet, és el kell kezdeni variációkra épülő improvizatív játékot tanulni. Mert a sablonos beidegződések nagyon átlátszóak. Az a fiatal átlövő pedig, aki nem mer a védőfalnak nekimenni, bár testi adottságai és képességei erre predesztinálnák, s nyuszi módon közelíti meg az ellenfél védőfalát, az legfeljebb a „Szombat esti láz”-ban (diszkó-film) vállalhat főszerepet. Ám ilyen produkcióval annak is csak lázálom, vagy jobb esetben lázgörcs lehet a vége, ugyanis a szombati kézilabda mérkőzéseket nem a diszkóban játsszák. A fejekben rendet kell tenni. Az edzés az nem kismamatorna, hanem komoly szellemi és fizikai koncentrációt igénylő sportmunka. Ami edzésen nem megy, miként menne a mérkőzésen? Ha kell, egyes játékosoknak testre szabottan kell az edzésmunkát és a gyakorlandó penzumot kiróni. Hisz az együttest építeni kell, készülve a következő szezonra.
EPILÓGUS
Az Exclusive Change Vasvár-VSE együttese kitűnő kollektíva, ezért feltételezem, hogy a lányok összekapják magukat, s Fancsali mesterrel együtt kitalálják, hogyan is lehetnek ismét eredményesek. A szombati vereséggel az 5. helyre csúszott vissza a csapat, s egyelőre álomnak tűnik a dobogós helyre történő felkapaszkodás. Mindettől függetlenül Vasváron senki nem temeti a csapatot, nincsen válsághangulat, meg válságstáb sincs. Viszont jó időben kell eszmélni, s okulni a hibákból, mert a középmezőny olyan tömör, hogy elég két-három kisiklás, pár elhullajtott pont, s máris a tabella alsó harmadában találhatjuk magunkat.
Ne így legyen! Sokkal jobb csodálatos győzelmekről tudósítani, mint szombat esti lázról. Reméljük, hogy a lázgörbe néhány idegenbeli bravúrral és hazai győzelemmel kisimul.
EDZŐI VÉLEMÉNYEK
Németh Gábor edző Veszprém: Örülök a Veszprém győzelmének, amely a csapategység diadala. Külön köszönöm szurkolóinknak a bíztatást, akik a Vasvár otthonában sem hagytak bennünket magunkra, s együtt örülhettünk a mérkőzés végén.
Fancsali Ferenc edző Vasvár: Ne szépítsük, sajnos betliztünk, és Nagy Anikó korai kiválását követően csődöt mondott csapatjátékunk. Húsz perc góliszonyt nem lehet semmiféle véghajrával egalizálni. Azt hiszem, a fejekben is rendet kell tenni. Eddigi sikereinket a csapategységnek köszönhettük, ezért együtt kell megtalálnunk a gólképtelenség ellenszerét is. Gondolom, tudatosul a lányoknál, hogy a mérkőzés már a bírói jel megadása előtt kezdődik, akkor fejben készülünk a találkozóra. Modellezni kell a szituációkat, hogy mit is tudunk, mit is akarunk játszani. A játék fejben és akaraterőben dől el akkor, amikor egyforma képességű csapatok játszanak. Aki mentálisan jobb, az kerekedik felül. A sikerhez sokkal gyorsabb és határozottabb játék kell, elsősorban a középső térfelet és a védelmi falat kell gyorsan, pontosan átjátszani irányítóinknak. Átlátszó sablonokkal nem lehet operálni. Pécsett a nyitó mérkőzésen idegenben sikerült győznünk. Most hazai környezetben nem tudtuk aprópénzre váltani azt a kétpontos előnyt. Riválisaink pedig jó eredménnyel jelzik, hogy mentálisan felkészültek a tavaszi szezonra. Messzemenő következtetéseket azonban nem szabad levonni egy hazai kisiklásból.
Nagy Ferenc szakosztályvezető: Lesújtó játékot produkáltunk. Aludjunk egyet a történtekre! Nem szeretnék sem elhamarkodottan véleményt alkotni, sem megbántani néhány játékost. Egy biztos. A sablonokat elfelejthetjük.
-bodorkós-