A Vasvári Játékszín hatásos, több szálon futó, gondolatébresztő előadása
Négy; egyetlen, többszörösen összetett mondatból álmodták színpadra a Vasvári Játékszín játszói e nem mindennapi darabot. Összegyúrták Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, Tornai József: Egy mondat a szabadságról, Csontos János: Egy mondat a hazugságról, valamint Batta György: Egy mondat a szeretetről című verseit. A darabot a társulatot vezető Gergye Rezső rendezte.
Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van…, Hol szabadság van, ott szabadság van…, Hol hazugság van, ott hazugság van…, Hol szeretet van, ott szeretet van… alapmondatokból épül fel a hatásos előadás, „ez az érted is szóló mű”. Bodó Anita, Tóth Zsanett, Zalka Péter és Horváth Gábor nemcsak játszói, hanem értő színészei a gazdag felsorolással szemléltető előadásnak, amelynek középpontjában világunk áll. Egyikük a szeretetet, másikuk a hazugságot, harmadikuk a zsarnokságot, negyedikük a szabadságot szimbolizálja a gondolatfüzérek minden változatában, s különböző korokba illeszkedve. Miközben a négy vers súlyos gondolatai hangzanak el, aközben a színészek, azaz a szimbólumok négy kötelet kötnek világunkra, s négyfelé „húzzák” azt. Az előadásnak a lepedők is részesei, amelyek egyes nézőkben a világ megtisztítására utalhatnak, míg mások úgy is értelmezhetik mindezt, hogy a színészek lerántják a leplet, s szavaik által még mélyebbre engednek látni. De megannyi értelme lehet a darabnak, amelyben szó van agyfukár világhálóról, szabadság-zsolozsmáról, vagy éppen globális nyomulásról. Tóth Zsanett a szabadság, ő hófehérben, míg Bodó Anita ellenpólusaként, feketében beszél a Nagy Gáspár Kulturális Központban, s személyesen szólítja meg a szintén a színpadon helyet foglaló nézőket. A kamara előadásra a művészbejárón keresztül érkezhettek a vendégek, akiknek már ez a „hátsó megközelítés” megadta a gondolatébresztő darab hangulatát. A színpadon a versekből kiemelt szavakat, mondatokat függesztették ki. Ezek fogadták a nézőket, akik a verssorok hallatán még inkább elmélyülhettek a látottakon. Zalka Péter erélyes, határozott és hangos, míg Horváth Gábor maga a csendes szeretet. Súlyos gondolatok hangzanak el: ”mert hazugság ott van/jelenvalóan/ mindenekben,/
ahol félrenéz az Isten,”, vagy „Megláthatod minden keservek könnyét/ Fájdalmak fekete gyöngyét mert /Minden mi kín, a lélek-fény útjain /Hozzád is átszáll/ Veled is munkál – fáj.”
A zsarnokság legszemélyesebb magánéletbe szivárgása mellett-ellen a szabadság megannyi lehetősége, a szeretet építő, gyógyító ereje fonódik össze. December 15-én 13 órakor a középiskolásoknak, 19 órakor a nagyközönségnek a Nagy Gáspár Kulturális Központ színpadán mutatták be a Gergye Rezső által színpadra alkalmazott darabot, amely feltárja a remény és a jövő gondolatát is.
Az apró részletekre is kitérő tudatos rendezés, valamint a hiteles színészi játék és a pontos versmondás eredményeként a kezdeti gondolatok helyét érzések, majd érzelmek vették át. Mi a középiskolásoknak megtartott előadáson jártunk. Itt voltak olyan diákok, akik elmondásuk szerint csak egy-két gondolatot értettek csak a műből, míg más társaik végtelenül pontos képet adtak a kibogozott szimbólumrendszerekből, s tovább fűzték azokat.
A mondatok, az egy-egy mondatok közül mindenki megtalálta a sajátját, amely az ő személyes életét is meghatározta, vagy éppen sajnos, jelen van most is.
sna
