Október 14-én, szombaton délután 4-kor Török Richárd (1954-1993) szobrászművész hagyatékából emlékkiállítás nyílt Vasváron. A legújabb kori magyar historikus szobrászat zsenije 39 évet élt, ám tálentumából teljes életműre futotta. Ez a szobrászati hagyaték Vasváron, a Helytörténeti Múzeum Sárkány-toronyában nyert elhelyezést. A megnyitón ott volt Áder János, az országgyűlés alelnöke, Wehner Tibor művészettörténész, a Vas Megyei Közgyűlés most megválasztott elnöke Kovács Ferenc, alelnöke Majthényi László, s az 1993-ban elhunyt szobrászművész szülei, így Török Bódog, a magyar kézilabda válogatott hajdani szövetségi kapitánya is, a város polgármestere Németh Zsolt, alpolgármestere Kovács Tilda, a Helytörténeti Múzeum igazgatója, Dr. Zágorhidi-Czigány Balázs, a város polgárai, képviselők, tanácsnokok, s számos közéleti személyiség, művészek, a helyi és a megyei sajtó képviselői.
A SZOBRÁSZMŰVÁSZ ÉLETÚTJA
Török Richárd szobrászművész 1954-ben született Budapesten, 1972-ben érettségizett a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában Budapesten, majd 1972-73-ban a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál díszítő szobrászként, 1973-74-ben pedig kőfaragóként. Az anyag tisztelete, a szakmai fogások elsajátítása és a szobrászat iránti szakmai alázata briliáns tehetséggel párosult. A Képzőművészeti Főiskolán 1975-ben kezdte meg tanulmányait, Somogyi József tanítványaként 1979-ben diplomázott, ezt követően egy évig művészképzős volt. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának 1979-től, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének 1982-től volt tagja.
AZ ÉDESAPA, TÖRÖK BÓDOG GONDOLATAI FIÁRÓL
Mindig a kihívás, a nehéz, megoldhatatlan feladatok vonzották, ezek megfejtése és megvalósulása jellemezte életének minden mozzanatát. Alkotás közben valami ösztönös sietség uralkodott el rajta. Agyagba formázta legnemesebb gondolatait, a lehunyt szemek mögött kereste a mintázott fejek mondanivalóját. Magabiztonsága, lényének kisugárzása sikeres, boldog embert idézett.
„Csendben ment le a nap, és még csak észre sem vették talán egyszer sem. – így töprengett fiam. Édesanyja hitének és akaraterejének köszönhető katolikus megszületése.
MELOCCO MIKLÓS MÉLTATÁSA
Melocco Miklós, a kortárs szobrászművész 1994-ben, a budapesti Vigadó Galériában rendezett emlékkiállítás kapcsán így vallott az egykori pályatársról: „Ígéretes, óriási tehetség volt –
Úgy néztünk rá, mi, a barátai,
mint egy istenáldotta
zseniális és szerencsés emberre.”
Kivételes tehetségét kitűnő kvalitású szobrok, és önálló kiállítások jelezték:
– 1984 Budapest, Fészek Galéria
Kölesd, Kossuth Művelődési Ház
– 1985 Budapest, Műcsarnok (Műterem; Körösényi Tamással és Melocco Miklóssal)
– 1986 Dunaújváro, Uitz Terem
– 1987 Tata, Művelődési Központ, Szoborkert
– 1988 Balassagyarmat, Horváth Endre Galéria
(Szerb templom)
– 1990 Győr-Ménfőcsanak, Bezerédj-kastély
Csoportos kiállításokon szerepelt Budapesten, Berlinben, Prágában, Szófiában.
E tárlatokkal alkotásaival mindenütt a magyar történelmi alakoknak, a kivételes sorsú és egyéniségű elméknek kívánt emléket állítani.
Török Richárd 1993 januárjában hunyt el Budapesten.
A KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJA VASVÁRON
A megjelenteket Dr. Zágorhidi-Czigány Balázs múzeumigazgató köszöntötte, majd Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Vasvár város polgármestere méltatta a szobrászi hagyaték jelentőségét, kiemelve azt a közös utat, amelyet a család és Vasvár városa, különösen Kovács Tilda alpolgármester megtett e kiállítás megnyitásáig. Az állandó kiállítást az a Sárkány-torony fogadja be a domonkos kolostorban, amelyet a Szlovénia-Magyarország Interreg pályázat támogatásával újítottak fel. A Török-család bizalmát azzal szolgálják meg, hogy hírét viszik az egyedülálló tárlatnak, s gondozzák a gyűjteményt.
A vendégek között ott volt Áder János, az Országgyűlés alelnöke is, aki beszédében hangsúlyozta: Török Richárd szobrai az igazságról szólnak, a szobrok között megtalálható a mosolygóan bölcs Kosztolányi, az elemi erejű Latinovits, a tekintélyesen parancsoló Szent István, és a precízen pontos Pilinszky szobrának igazsága is. Érdemes eltűnődnünk – vélekedett az alelnök, hogy a szobrok mögött rejtőző történelmi személyiségek mit is üzennének a mai kor emberének.
Wehner Tibor művészettörténész szakmai méltatásában örömét fejezte ki, hisz a szobrok, ez a páratlan műegyüttes, arcképcsarnok végleges otthonra leltek itt Vasváron.
Török Bódog, a művész Török Richárd édesapja elmondta, hogy fiát a nagy példaképek vezették, megköszönte a város erőfeszítését, s úgy vélte, hogy a Vasvári béke után végre a megnyugvás, az igazi béke kell, hogy ránk köszöntsön, ma élőkre. Elsősorban az egymás iránti tisztelet és béke kellene!
