2015.04.07. Történészből informatikus

Polgármesteri beszélgetés dr. Sütheő Péterrel, a Károli Gáspár Református Egyetem docensével
Tóth Balázs, Vasvár polgármestere újabb kiváló beszélgetőpartnert talált dr. Sütheő Péter egyetemi docens személyében. Régi ismeretség az övék, korábban osztálytársak voltak a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban. A Bendefy könyvtárban megtartott, március végi beszélgetésből megtudhattuk, hogyan fordul egy történész érdeklődése az informatika irányába. Dr. Sütheő Péter nemcsak tanítja, de a gyakorlatban alkalmazza is folyton fejlődő tudását.
Vasvár első embere a beszélgetés kezdetén bemutatta beszélgetőpartnerét. Megtudhattuk, hogy dr. Sütheő Péter Szombathelyen született, a Nagy Lajos Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Negyedikes gimnazistaként történelemből szaktanári segítség nélkül megnyerte az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt (OKTV), így felvételi vizsga nélkül jutott az ELTE történelem-könyvtár szakára. Az egyetem elvégzése után DAAD ösztöndíjasként Stuttgartban, Konrad Adenauer ösztöndíjjal a Konstanzi Egyetemen folytatott tanulmányokat. Hazatérte után tanított az ELTE-n, a Grazi Egyetemen, az Andrássy Gyula Német Egyetemen. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem docense, valamint egy informatikai cég vezetője. Üzleti tevékenységében fontos szerepet kapnak a qr-kódok, azaz a kétdimenziós vonalkódok.
A polgármester az OKTV-eredmény kapcsán visszaemlékezett arra az időszakra, amikor osztálytársa a délutánokat a levéltárban töltötte.
-Nem tudok elég hálás lenni Tilcsik Györgynek, a levéltár igazgatójának, aki középiskolásoknak tartott szakkört – mondta Sütheő Péter. – A másik nagy név: Bariska István, Kőszeg nagy tudora, akinek támogatásával megírtam a Kőszeg ostroma témakörű dolgozatomat, amellyel megnyertem az országos versenyt.
Tóth Balázs rákérdezett arra az időszakra, amikor ELTE után két ösztöndíj következett Sütheő Péter életében.
-Németországban először egy német akadémiai csereprogramnak köszönhetően Stuttgartba kerültem, ahol 10 hónapos könyvtári ösztöndíjamat tölthettem. Majd felfigyeltem a Konrad Adenauer ösztöndíjra, amelynek köszönhetően a Konstanzi Egyetemen két és fél évig lehettem. Itt az informatika került a figyelmem középpontjába. Egyszerűen egyre jobban érdekelt.
Kiderült, a disszertációja a Hypertext témakörét járta körül. Mit is jelent ez? –tette fel a kérdést a polgármester?
-Tulajdonképpen a webbel kezdtem el foglalkozni, amely akkor kezdte meg térhódítását. 1994-ben végeztem Konstanzban. Majd az élet több helyre szólított, így lettem tanár az Andrássy Gyula Német Egyetemen.
Tóth Balázs említést tett arról, hogy Angela Merkel német kancellár fontosnak tartotta, hogy budapesti tartózkodása idején másfél-két óráig legyen az egyetem vendége.
-Igen, mert ez az egyetlen nem német nyelvi területen lévő német egyetem Európában. Itt meghatározóak a közép-európai tanulmányok, van irodalom és történész, jogi és gazdasági kara is. Mesterképzést és doktori képzést ad. A szombathelyi főiskolán is oktattam, s 12 éven át tanítottam Grazban.
-A magyarországi és a külföldi egyetemek között milyen különbségeket tapasztaltál?- hangzott a kérdés.
-Óriási különbség, hogy Ausztriában és Németországban a diák úgy áll hozzá az egyetemhez, hogy a tudást meg akarja szerezni a tanárától, azaz piaci alapú magatartást mutat. Itthon sajnos ezt még mindig nem érzem.
Majd a számos felsőoktatási intézményre terelődött a szó.
-A régi rendszerben az érettségizettek 30 %-a nem tudott felsőoktatási intézménybe menni, később pedig sikerült átesni a másik oldalra. Kétségtelen, sok egyetem lett. Jó ideje ott tartunk, hogy az aktuális kormányzat megfelelő mederbe próbálja terelni a problémát. A felsőoktatásnak elitképzésnek kellene lennie. Jelenleg azonban több, mint 10 ezer szak van Magyarországon.
Nálunk nemrég vannak a felsőoktatásban kancellárok, miközben a német egyetemeken már régóta dolgoznak, hívta fel a figyelmet Tóth Balázs.
-A német intézmények a „piacon” működnek. Megfizetik az oktatót, odafigyelnek a munkavállalók igényeire is, s a rektorok rendkívül megbecsültek. Úgy gondolom, hogy itthon ez az új, kancellárokkal felálló rendszer támogatható.
-Szombathely dilemmája: önálló egyetem lesz, lehet-e?
-Visszamennék a 2000-es évek elejére. Akkor a főiskola egyetemi rangra szeretett volna emelkedni. Prof. dr. Pusztay János főigazgató komoly koncepciót tett le: hogyan lehet a főiskolából egyetemet „faragni”? A lényeg: az országosan elismert szakokat kell megerősíteni személyi állományában is. Tíz képzést el tudtak volna indítani, de a megfelelő emberek idecsábítása nem valósult meg. Miért kezdem el innen? Fontos, hogy egy megyeszékhelynek van-e felsőoktatási intézménye, mert, ha nincs, a régió le fog szakadni. Az önállóság másodlagos kérdés. Győr mögé állt a város és az ipar is. Szombathelyen eddig nem infrastuktúra igényes szakok voltak.
-Szombathelyen a gépészmérnök képzés elég lehet a változáshoz?
-Ha minőségi képzés folyik, akkor húzó ágazattá válhat. De az egyetemmé váláshoz legalább három kar szükséges. Életképes egyetemnek kell lenni.
-Hogyan jött a gazdaságba való átlépésed? – érkezett a kérdés.
-Mindig érdekelt: mi a gyakorlati haszna a tudásomnak. Feltettem a kérdést: a cégeknek szüksége van a tudásomra? Azt mondhatom, hogy igen.
-A diákjaid élvezik, hogy életszagú mintákat tudsz mondani?
-Igen. Gyakorlati tapasztalatokkal támasztom alá a tudásanyagot. A cégemben a qr-kódok kerültek az érdeklődésem középpontjába. Folyamatosan gyűjtöm az adatokat, a tudást. A vásárló a kódokkal okostelefonnal el tudja olvasni az adott termék információit. Látható, hogy nem csempészett-e, vagy éppen hungarikumnak számít-e az adott áru. Védjük a fogyasztókat. A lényeg: magyar termék címén lehetőleg ne lehessen hamisítványt venni. Ehhez pedig be kell gyűjtenem a szakértéktől az információkat.
Majd a polgármester „vasvárikummal”, azaz jófajta helyi pálinkával búcsúzott beszélgetőpartnerétől.
sna
Széchenyi2020 Széchenyi Terv Plusz
Széchenyi2020