Vas megye képzőművészeinek komoly gyűjteménye található a Hegyháti Képtárban. A szombathelyi Pozsonyi Jánosné is méltónak tartotta a Békeházat, s eddigi gyűjteményét arra, hogy itt helyezze el férje 51 olaj-, és temperafestményét.
Tóth Csaba, vasszécsenyi festőművész az egyre komolyabb rangú és elismertebb gyűjtemény egyik gondozója. Az idei évben Rajki Gyuláné Rumi Rajki István-, és Jaksa István-műveket juttatott el a Békeházba, majd Szakács László szombathelyi festőművész örökösei a hagyatékát nagyobbik részét ajánlották fel, valamint maga Tóth Csaba több neves Vas megyei képzőművész művét helyezte el a Hegyháti Képtárban.
Két évvel ezelőtt merült fel először, hogy Pozsonyi János, egykori szombathelyi festőművész is képeivel jelen legyen a Vasvári Pantheonban. Akkor egy-két grafikáról volt szó. Idén egy véletlen folytán egy pincéből előkerült a művész elfeledett hagyatéka: több mint félszáz olaj- és temperafestménye. Az örökösök, elsősorban a művész özvegye, ebből most 51 festményt adományozott a vasvári gyűjteménynek. A művész a szombathelyi Bolyai János gyakorló iskola pedagógusa volt. A festményei közül több – az őszi újjárendezés után – az állandó kiállítás része lesz. A jelentős adományt, szintén ősszel a Nagy Gáspár Kulturális Központban is közönség elé tárják, valamint a Szombathelyi Képtár az augusztus 7-én nyíló Derkovits Szabadiskola kiállításra már kölcsön is kért belőle.
Július 23-án érkezett Vasvárra Szakács László festőművész hagyatékénak utolsó, negyedik része, így gyakorlatilag az egész életmű Vasvárra került. Az év végéig megérkezik a gyűjteménybe, az 1945-ben Szombathelyről emigrált, és tavaly 100 éves korában az USA-ban elhunyt Bősze János festőművész hagyatékának egy kisebb része, 15-20 alkotás.
Tóth Csabát a kezdetekről kérdeztük. Elmondta, hogy 1990 előtt a megyeházán művészeti előadóként dolgozott, s így a hegyháti terület is munkájához tartozott. Időközben a helyi művelődési ház igazgatójával, Gergye Rezsővel jó szakmai kapcsolatba, barátságba került. Ennek köszönhetően Tóth Csaba főiskolai tanárként számos vasvári kulturális programhoz csatlakozott. (Most augusztus 13-án, például „A plein air festészet hagyományai Vas megyében” témában tart előadást. A közeljövőben egy helyi művésztelep létrehozása is a célok között szerepel!)
Tóth Csaba elmondta, hogy a gyűjtemény megalapozója az a festmény volt, amely egy aukcióról Gergye Rezső révén került a művelődési központba. Ez a Vasvárt ábrázoló alkotás 1914-ben, éppen 100 éve készült, s valószínűleg Soproni Horváth József alkotása. A kép az I. világháború kitörése előtti órákban, napokban készült, majd az alkotónak háborúba kellett menni. Így a mű a békeidőszak utolsó pillanatát örökítette meg.
A Hegyháti Képtárban ma már a Vas megyei képzőművészeknek egyre jelentősebb gyűjteménye található meg. A képek kezelője, gondozója még Torjay Valter festőművész, művészettörténész és Károlyi Anna festőrestaurátor.
Vasvári Képtár – Vasi Pantheon
A gyűjteménynek helyet adó káptalanépület az egykori Békeház helyén épült fel a 18. század közepén, 2011-ben újította fel a város egy pályázati forrásból, és így nyerte el mai funkcióját.
A Vas megyei képzőművészeti gyűjteményt dr. Szabadfi József szombathelyi belgyógyász főorvos magánygyűjteménye alapozta meg, melyet özvegye, Tömösközy Elvira ajándékozott a városnak. Szabadfi József műkedvelő zenész, jeles karikatúrista és festő is volt, így került közeli kapcsolatba a helyi művészeti élet meghatározó személyiségeivel, gyűjteménye e barátságok dokumentumai. A felújított Békeházba az átadás előtt, V. Tóth László szombathelyi festőművész özvegye, Kovács Mária Magdolna férje hagyatékából kisebb kollekciót helyezett letétbe, így V. Tóth László külön teremet kapott az épületben. 2012-ben Szakács László szombathelyi festőművész örökösei, Szakács Csilla és Szakács Kinga édesapjuk hagyatékának jelentős részét Vasvárnak adományozták, így a művész életműve is egy külön teremben látható. Vásárlásoknak és további ajándékozásoknak köszönhetően a Vasi Panteon gyűjteménye azóta is egyfolytában bővül.
A történeti Vasvármegyéből nyolc festő fordult meg a híres Nagybányai Művésztelepen, nagyrészt ők alapozták meg a látványelvű festészetet ezen a vidéken. Közülük öten, – Csebi Pogány Aladár, Egyed Kálmán, Gottesmann Alfréd, Soproni Horváth József és Vass Béla – szerepelnek az állandó kiállításon. A két háború közti helyi képzőművészeti életet a Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete, majd az abból önállósuló, alighanem Vass Béla ötlete nyomán alapult Szent Márton Céh fogta össze. Az egyesület több tagja, Alföldy János, Artner Ferenc, Badócz Dezső, Biczó Ilona, Csebi Pogány István, Csonka Ernő, Döbrentey Gábor, Fábián Gyula, Fábián Mária, Gothárd István, Gyöngyösi Simon József, Jaksa István, Knébel Riza, Lődör Jenő, Radnóti Kovács Árpád, valamint Rumi Rajki István, mint szobrász szintén kiemelkedő alkotásokkal van jelen a gyűjteményben.
Közvetlen a II. világháború előtt Jaksa István festőművész indított képzőművészeti szabadiskolát Szombathelyen, a vasvári kollekcióból Nagy József, Pintér György itt szerezte meg képzőművészeti alapismereteit. A háború után, 1946-tól a közeli Zsennyén, Burány Nándor és Radnóti Kovács Árpád szombathelyi festőművészek vezetésével egy, a nagybányaihoz hasonló művészkolónia szerveződött, ahol újabb lendületet kapott a látványelvű művészet Vas megyében. Ez tulajdonképpen a Szombathelyi Derkovits Gyula Művészeti Szabadiskola, később Képzőművész Kör nyári alkotótábora volt. Meghatározó személyiségei az említetteken kívül, Benkő László, Csonka Ernő, Drimmer László, Farkas János, Majthényi Károly, Marosfalvi Antal, Marosits József, Mészáros József, Pozsonyi János, Reisz Lajos, S. Unger Károly, Szakács László, Sz. Hábetler Márta, Szatmáry Géza, Várnai Valéria és V. Tóth László szintén jelen vannak az állandó kiállításon.
Mindig is voltak iskolákon, csoportokon kívüli alkotók, ilyenek is találhatók Vasváron: Az építész Jálics János, az Ausztráliából hazatért Kéky Magyar Éva, a sokfelé megfordult, zalaegerszegi születésű, múlt évben elhunyt Krieg Ferenc, a celldömölki eredetű Móritz Sándor, a Sárváron tevékenykedő, de Zsennyéhez is kötődő Németh József, a Budapestről Szombathelyre kötöző Pirchala Imre, az elsősorban templomfestőként ismert Steffek Albin és a korán elhunyt Zentai Pál. Külön kell megemlíteni a gyűjtemény két hegyháti naiv művészét, Magyar Lajos, Tőke Imre fafaragókat, akik egyéni figurális látásmódot képviselnek.
sna