Vas megye legfőbb értékei az ezerarcú tájban és az itt élők sokszínű kultúrájában rejlenek…
Legutóbbi összeállításunkban bemutattuk Vasvár alakulófélben lévő értéktárát és a helyi értéktár bizottságot. Most a magyar nemzeti értékekről és a megyei bizottság munkájáról lesz szó.
A hungarikumokról szóló törvény alapján hozta létre a megyei önkormányzat a Vas Megyei Értéktár Bizottságot, melyet Tausz István képviselő vezet.
Tagjai a legkülönbözőbb szakterületek kiváló ismerői: Kerekes Ferenc vidékfejlesztési referens, Birkás István, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke, Benkőné Klára Júlia, a Nemzeti Művelődési Intézet megyei vezetője, Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója, Merklin Tímea újságíró, Rácz Károly, a Vas Megyei Agrárkamara alelnöke, prof. Dr. Tóth Ferenc történész, a Vasvári Béke kutatója, Varga Albin néphagyománnyal foglalkozó közösségszervező, Révész József muzeológus, dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész, a megyei kormánymegbízott kabinetvezetője.
A testület végzi többek közt a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, vagyis létrehozza a megyei értéktárat.
A jogi hátteret adó „A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról” szóló 2012. évi XXX. törvény és a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet pontosan meghatározza a nemzeti érték fogalmát is, tehát hogy mi szerepelhet az értéktárban.
Nemzeti értékeink rendszerezése szakterületek szerint történik, ahogy azt a vasvári értéktárnál is láttuk. Tehát a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék. Olyan, amely hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk – de legalább egy meghatározott tájegység lakossága – a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el. Ami jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon. Ezeken túlmenően pedig hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.
A törvényhozók szándéka szerint az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell. Bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy az említett szellemi és kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink közül valamelyik bekerüljön az alulról felfelé építkező Magyar Értéktárba. Az egyes értékek értéktárakba való felvétele – egy erre rendszeresített adatlap kitöltésével javasolható.
A csúcson megjelenő Magyar Értéktárban nyilvántartott, megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével az egész magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket a Hungarikum Bizottság minősíti hungarikummá. Jelenleg 45 dolog szerepel a Hungarikumok gyűjteményében, mint például a „pálinka”, a „Tokaji aszú”, a „szikvíz”, a „makói hagyma”, a „szegedi paprika”, a „Béres Csepp”,a „ Zsolnay porcelán”, a „Hortobágy”, „Hollókő”, a „Vizsolyi Biblia”…
A nemzeti értékpiramis legszélesebb alapját, első lépcsőfokát tehát a települési értéktárak adják.
Láthattuk, hogy a vasváriak máris 53 javaslatnak az értéktári nyilvántartásba vételéről döntöttek. Ezek fele a kulturális örökség tárházába tartozó közkincsünk. Megőrzésükre, bemutatásukra pályázati források állnak majd rendelkezésre és bekerülnek a megyei értéktár nyilvántartásába is. A megyei bizottság dönthet arról is, hogy – a helyiek javaslata nyomán – a település határain túlmutató, szélesebb körben is ismert és elismert közösségi értékek megyei érték védjegyet kapjanak. Megyei kiadványokban, rendezvényeken és saját honlapon népszerűsítik majd a nyilvántartásba vett megyei és települési nemzeti értékeket, a gyűjtőmunkát végző önkénteseknek pedig szakemberek révén adnak ingyenesen módszertani segítséget.
Szokták mondani: Vas megye ezerarcú táj, s az élők sokszínű kultúrájában rejlenek valódi értékei. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a megyei bizottság első, mintegy szimbolikus döntésével elsőként került be a Vas Megyei Értéktárba az Őrségi Népi Műemlékegyüttes Szalafőn, Pityerszeren. A napokban döntenek a jáki templom, a cáki pincesor megyei értékké nyilvánításáról és még több más javaslatról is.
Legyünk rá büszkék, hogy a sokszínű kultúra számos más sajátos értékét fedezhetjük fel még a Vas megyében és városunkban. E tájon a kulturális, a művészeti életben a hagyományok tisztelete és a korszerűség igénye mindig fontos szerepet kapott. A római kortól eredeztethető történetiséget, a Pannon szemléletet és öntudatot, a kultúrapártolás haladó hagyományait szívesen építették be gondolkodásukba és cselekvéseikbe ezen az eredeti arcát megőrzött vidéken az itt élők. A táj lelke: az ősi kultúra és a természeti szépség egymásban feloldódva hat az emberre.
A megyei bizottság ezért fordult már korábban Vas Megye lakosságához, hogy tegyenek javaslatokat a Magyar Értéktárba való felvételre:
„Legyenek munkatársaink, segítőink, hogy gyarapodhasson a Megyei Értéktár! Közös erővel és együttműködéssel olyan gyűjteményt hozhatunk létre, ami megerősítheti megyei identitásunkat, és bemutatja a megyében élő közösségek, népcsoportok, települések, tájegységek, önazonosságának legfontosabb momentumait. Vegyük észre, őrizzük meg azokat a kincseket, amik összekötnek bennünket!”- fogalmaz a felhívás.
– aus –
