„Célkeresztben a GMO-k (a génmódosított növények) mezőgazdasági felhasználása” címmel rendeztek országgyűlési nyílt napot február 20-án. Az Országházban többek között előadást tartott Bene Zoltán, a vasvári Karintia Kft. cégvezetője, a Duna-Szója Egyesület tagja, aki a magyar szójabab piaci lehetőségeire irányította rá a hallgatóság figyelmét.
A rendezvény fővédnöke: Jakab István, az országgyűlés alelnöke volt. A nyílt napot az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága és a Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága szervezte. Bene Zoltán a Karintia kft. cégvezetője nyílt napon tartott előadásában kiemelte: „Magyarország szója igénye évente mintegy 900 ezer tonna. Ennek döntő része: 600 ezer tonna feldolgozott, szójadara formájában kerül az országba. Emellett mintegy 100 ezer tonna szójababot is importálunk. Ezzel szemben Magyarország átlagosan 70–80 ezer tonna mennyiséget termel 40 ezer hektáron. Azaz a saját termelésű bab belföldi igényünknek kevesebb, mint 10 százalékát adja.” Rámutatott arra, hogy uniós szinten a felhasznált szója több mint 95%-a importból származik, és sajnos ennek a közel 90 százaléka genetikailag módosított termék. Kiemelte: a GMO-k hazai megítélése nagyon rossz, a fogyasztók alapvetően elutasítják azt. Bene Zoltán, a Karintia kft cégvezetője jogosan tette fel a kérdést: miért jó ez az importfüggőség Magyarországnak?
Az előadásában kitért a dél-amerikai régióra, mint meghatározó GMO-s szója előállító piacra. Vázolta versenyhátrányát, amely abból fakad, hogy Dél-Amerikában GMO mentes szójababból van kevesebb. A szója egyebek mellett attól lesz GMO mentes, ha azt GMO mentes vetőmagból termesztik, valamint a GMO-s szójababoktól elkülönítetten tárolják, mozgatják és szállítják. Mindezek együttesen jelentősen megdrágítják a dél-amerikai GMO mentes import szóját.
„A kedvező ökológiai adottságainkat figyelembe véve a vetésterület a jelenlegi 40 ezres hektár többszöröse, de legalább 100 ezer hektár lehet. Ehhez mindenekelőtt a saját szója termelését kell vonzóvá tennünk a gazdák számára.”, emelte ki a cégvezető. Ismertette: 2012 szeptemberében ausztriai kezdeményezésre indult útjára a Duna-Szója Szövetség, amely összefogta a régióban a Duna menti országok szójatermesztőit, feldolgozóit és vásárlóit, akik mindannyian elkötelezettek a génmódosítás-mentes termékek mellett. A politikai szintű támogatás is adott, ugyanis tavaly januárban a Berlini Zöld Hét elnevezésű nemzetközi agrárkiállításon Czerván György államtitkár több európai kollégájával együtt ratifikálta a szövetséget. A Karintia kft. – amely a Duna Szója Szövetséghez elsőként csatlakozott – az agrártárca részéről is megkapta a teljes körű és a legmagasabb szakpolitikai szintű támogatást. A szövetség programjához immár 16 ország csatlakozott. E szerint a nemzetközileg elfogadott szabvány alapján a GMO mentes szóját kiváló genetikájú vetőmagból, szigorú nyomon követés és ellenőrzés mellett termesztik a rendszerbe bevont termelők. Ez a szójabab a feldolgozást követően magasabb áron takarmányként, valamint magas minőségű termékként jelenik meg a piacon.
„Tisztában vagyok azzal, hogy hosszú út vezet a magyarországi szója termelés volumenének jelentős mértékű növeléséhez, ugyanakkor az előadásban említett nyomós okokból kifolyólag hiszek a megvalósíthatóságban. Egy Széchenyi-idézettel élve: Tőlünk függ minden, csak akarjunk”, foglalta össze előadását Bene Zoltán.
