Mondják, a zarándoklat egy hosszú búcsújárás, amivel rendet tudunk tartani a lelkünkben.
Napjainkban a zarándokok a tisztelettétel mellett abban a reményben vállalkoznak az útra, hogy önmaguk megismerésén keresztül közelebb kerüljenek Istenhez, vagy csak egyszerűen a mindennapoktól való eltávolodás, az új kihívások leküzdése és az utazás öröme a cél.
Csíksomlyóba a nemzeti összetartozás érzésének megélése vezeti el emberek tömegeit. Jó magyarnak és testvérnek lenni, ott, ahol a szeretet kézzelfogható. Népünk múltja jövőnk lehetőségét is hordozza.
A búcsújárás, a zarándoklat is ilyen örökségünk, mely ingataggá vált, zavaros világunkban segít megőrizni a szemünk fényét és éleslátását. Ma még megtaláljuk az ösvényeket – bár sok helyütt benőtte már őket a bozót. Néha csak a szomszédos faluba, máskor távolabbi kegyhelyekre vezetnek, de ha időt szakítunk rá, megtalálhatjuk saját belső utunkat is. Kell az Út és kell a megérkezés. A megérkezés ajándéka a bizonyosság, hogy nem vagy és soha többé nem leszel egyedül: közöd van minden emberhez, része vagy egy közösségnek, a népednek, s nem közömbös számodra a többiek sorsa sem!
Mária Út néven a magyarságnak fontos Mária-kegyhelyeket összekötő zarándokút létesült hazai és külországi egyesületek, alapítványok összefogásával. A térképen kereszt-alakot formázó két alapút szimbolikájában is üzenetet hordoz. A kelet-nyugati szárát jelentő fő zarándokútvonal 1400 kilométeres és Mariazelltől – Csíksomlyóig tart. Egyik szakasza Csehimindszentet, Vasvárt is érinti, míg az észak-déli végpontokat a lengyelországi Cz?stochowa és a bosznia-hercegovinai Medjugorje jelenti. Többször is olvashattunk már itteniek mariazelli és csíksomlyói zarándoklatairól. Ezúttal -lélekben- a Mária úti kereszt tövéhez, a tőlünk 650 kilométernyire délre fekvő, jelenéseiről ismert kegyhelyre kísértük el vasvári hívek egy csoportját.
– Több éve járunk együtt busszal egy nagyobb zalaegerszegi zarándokcsoporttal. Vasvárról 15-en voltunk most is, nagyjából évről évre ugyanaz a csapat. Lelkivezetőnk az augusztus végi öt napos zarándokúton az egerszegi Stróber László atya volt – mondja Katona István az egyik résztvevő, aki
maga is tagja a vasvári Mária Utat építő csapatnak, egyesületnek. – Útközben rövid időre megálltunk imádkozni a Makarska melletti Lourdesi barlangnál, és estére érkeztünk meg Medjugorjébe.
Medjugorje világcsoda. Sokan ezzel az egy szóval minősítik azokat az eseményeket, amelyek 1981. június 24-étől ebben a kis hercegovinai falucskában történnek. „Medjugorje szakadatlan felhívás; egyúttal az isteni élet és béke ígérete a hit, a megtérés és az ima segítségével; mindez beláthatatlan következményekkel jár az Egyház és az egész világ számára.’” Ezekkel a szavakkal foglalta össze a medjugorjei üzenetek lényegét dr. Ljudevit Rupcic professzor 1985 őszén a jugoszláviai püspöki kar számára. Mostar közelében a keresztény és mohamedán világ találkozása mentén fekszik. Környezete Fatimáéhoz és Garabandaléhoz hasonló. Megragadóan szép, hegyes, köves, homokos, de szegény vidék. A szétszórt házakból álló 1330 lelkes település lakói szűkös életüket a szőlő- és dohánytermesztésből tartották fenn. A jelenések óta eltelt emberöltő alatt a falucska ugyancsak kiépült. Mivel Dél-Európa legnagyobb és leglátogatottabb zarándokhelyévé vált mára az egész vidék vendéglátásra rendezkedett be. 1981-ig szinte senki sem hallott róla. Egy falu volt a sok közül, vezetékes víz, áram és aszfalt nélkül. Ekkor június 24-én hat gyermek a falu feletti Crnica hegyen legeltette a birkákat, amikor megjelent nekik a Szűzanya. A hír futótűzként terjedt, felkeltve nem csak a csodát váró hívők, de a rendőrség figyelmét is. A 80-as évek Jugoszláviája nem nézte jó szemmel a vallással kapcsolatos dolgokat, így a rendőrség hozzáállása meglehetősen durva volt. A gyereket elmeorvosi vizsgálat alá vetették, az őket pártoló papot lecsukták, a lakosságot pedig megfélemlítették. Később a jelenések folytatódása és a hívők -számukra érthetetlen- kitartása miatti tehetetlenségében a hatóság is engedett. Harminc év alatt közel 25 millió látogató fordult meg a faluban, és a kis falucska mára háromezres lakosú várossá vált. A pápa soha nem látogatott el ide, de az egyház örömmel veszi tudomásul, hogy az itt megjelent zarándokok megerősödnek a hitükben. Négy medjugorjei üzenetről tudunk: a béke, a megtérés, az imádság és a böjt. A Boldogasszony a látnokoknak kinyilatkoztatva ,,Béke Királynéjának” nevezte magát, s munkáját azzal kezdte, hogy az emberek számára egyértelművé tette a szív békéjének fontosságát. A tanúságtevő, komoly erőfeszítésekre és cselekvő szeretetre képes élet feltétele a béke. A jelenések kezdete után tíz évvel kirobbant véres délszláv háború egészen sajátos fényben világítja meg Medjugorje békére szóló felhívását.
„A huszadik század a sátán hatalma alatt van: Amikor a rátok bízott titkok megvalósulnak, az ő hatalma megtörik. A sátán agresszívvé vált, mert hatalma veszendőben van. Szétrombolja a házasságokat, viszályt szít a papság között… Védjétek magatokat imádsággal, böjtöléssel, de mindenekelőtt közösségi imával.”- áll Máriának a látnokok által kinyilatkoztatott egyik üzenetében.
A Medjugorjéba zarándoklóknak- így a Vasvárról érkezetteknek is – a templomi eseményeken túl két fontos célpontjuk van: az első jelenés helye és a Krizevac hegy. Az annak tetején felállított hatalmas betonkereszthez vezető keresztút a világon talán a legnehezebben végigjárható az éles kövek és az ösvény meredeksége miatt. Ennek ellenére örömmel, élménnyel és áldozatvállalással járják végig a zarándokok milliói. A nyitott lelkűek a hely szentségének hatása alá kerülnek olyannyira, hogy a Medjugorjét megjárt ember szinte kivétel nélkül meghatottan beszél lelki élményeiről, és visszavágyakozik a kegyhelyre. Valami megérinti az emberi lelket Medjugorje ege alatt, ami visszahívja.
– Minden nap anyanyelvünkön hallgattunk szentmisét más – például határon túlról jött – magyar zarándok-testvéreinkkel együtt – mondja Katona István, aki harmadszor járt itt. -Hatalmas, tízezer hívő fogadására kész szabadtéri miséző helyet alakítottak ki a Szent Jakab templom mögött, ahol esténként rózsafüzér imádságon, közös szentmisén vettünk részt és az egyik látnokkal is találkozhattunk. Szinkrontolmácsolási lehetőség áll mindenkinek a rendelkezésére. Meghallgattuk a település szélén adományokból és saját munkájuk által fenntartott közösségben élő kábítószer függőségből szabaduló fiatalok megindító tanúságtételét. Csütörtök estéje – szentmise után- megrendítő lelki élményt hozott számunkra, mert szentségimádáson vehettünk részt. Ez az az alkalom, mikor a hívő elmegy Jézushoz egy személyes találkozásra, s mindenki számára ünnep ez a találkozás. Gyónhattunk is magyarul, mivel harmincnál is több nyelven van erre lehetőség. Egyik délután Mostart is meglátogattuk, ahol még láthatók a tizenöt éve zajlott háború nyomai. Hazafelé a korábbi menetrendet követve Tihajlina érintésesével értünk Omisba, ahol egy szép helyen fürödtünk és hajóztunk is. Katona István hozzáteszi: vasvári zarándoktársaival lélekben már a Mária Út negyedik végpontjára, a lengyelországi Cz?stochowába készülődnek. Azon túl, hogy jövőre újra elzarándokolnak Medjugorjéba is most már remélhetőleg mintegy húsz fős itteni csapattal…
Végezetül egy elgondolkodtató adalék a hely misztikus voltának jobb megértéséhez. A medjugorjei Szent Jakab plébánia irattárában 350 gyógyulási esetet tartanak nyilván, továbbá tanúságtételeket különféle természetfelettinek számító csodajelekről. A Horvátország-szerte jól ismert Ljudevit Rupic, 2001-ben – akkor 81 éves- ferences teológus, Medjugorje egyik legmeggyőződöttebb támogatója, művek sorát jelentette meg a kérdésről. „Én közelről ismerem a medjugorjei látnokokat – mondotta. – De a látomások szempontjából a megtéréseket tartom a legfontosabbnak. Miért nem történnek hasonló dolgok más helyeken, vagy a zarándoklatok normális úti céljain, a székesegyházakban? Azok, akik ellenzik, ami itt történik, olyanok, mint a júdeaiak, akik Belzebubnak, nem pedig Jézusnak tulajdonították a rossz szellemek kiűzését.” …
– aus-
